Filmklub 5.

Chang-dong Lee: Gyújtogatók /Beoning 
         

(dél-koreai dráma, 148’)

Vetítés helye: Krúdy Gyula Art mozi, Nyíregyháza Országzászló tér 8.
Vetítés időpontja: 2019. június 03. (hétfő) 17.00.
Program: 17.00: Chang-dong Lee Gyújtogatók c. dél-koreai film vetítése, majd beszélgetés a meghívott vendégekkel

A belépőjegy ára: 500 Ft
Képtalálat a következőre: „gyújtogatók”                                                             
 A futárként dolgozó Dzsongszu véletlenül belebotlik gyerekkori szomszédjába, a bájos Hemibe. A lány megkéri Dzsongszut, hogy vigyázzon a macskájára, amíg ő távol van. Az utazásból már nem egyedül tér vissza, hanem újdonsült barátjával, a dúsgazdag és titokzatos Bennel, aki egy varázslatos naplemente során felfedi szokatlan hobbiját Dzsongszu előtt…
Lee Chang-dong legújabb drámája a koreai Y generáció kilátástalanságával foglalkozik, amit egy különös szerelmi háromszög történetén keresztül mutat be. A film az idei cannes-i fesztiválon debütált, ahol a filmkritikusok által odaítélt Fipresci-díjjal jutalmazták, továbbá minden idők legjobb kritikai fogadtatását kapta a fesztivál elmúlt 70 éves történetében. A határon áthallatszó észak-koreai propaganda, a vidéki Korea pusztulásra ítélt melegházai, Miles Davis trombitajátéka vagy a nyüzsgő Szöul újhullámos kávézói mind-mind eszközei annak, hogy elfedjék a háttérben lappangó rejtélyt. Az adaptált Murakami-novella a kiváló színészek – a Walking Deadből már ismert Steven Yeun, vagy az elsőfilmes színésznő, Jong-seo Jeon – játékának és a Kyung-pyo Hong (The Wailing – Kokszongi sirató) által megteremtett gyönyörű képi világnak köszönhetően elevenedik meg a maga teljességében. A korábban íróként is tevékenykedő dél-koreai rendezőlegenda ismét egy felejthetetlen mesterművet alkotott.

Díjak és elismerések:
 
2018 / Cannes-i fesztivál / FIPRESCI díj / Győztes
 
2018 / Jameson CineFest- Miskolc / Emeric Pressburger díj / Győztes /
 
Kapcsolódó kép
A film rendezője és a színészek a Cannes-i filmfesztiválon 2018-ban
   
Kritikák és vélemények:
 
Azt sem mondhatnám, hogy szemlélődéssel telik az idő, mert nincs min elnézelődnie. Lee egy-egy különös filmes nézőponton kívül nem talált rendezői fogást, amivel a képzelet és valóság közti elmosódó határokat érzékeltetni tudná. A realisztikus képi-hangi világot csak a kábítószeres utazás felszabadultsága és az égő fóliasátor rémálma töri meg. Az utolsó órában végre meglendül a cselekmény, a nyomozás izgalmat visz az eladdig unalmas történetmesélésbe. Murakami Haruki az egyik legnépszerűbb kelet-ázsiai író a kortárs globális kultúrában, mégis viszonylag kevés mozgóképes adaptáció született műveiből. Regényei és novellái rövid mondataikkal, pergő dialógusaikkal, a plasztikusan formált és finom karakterek összjátékával, a szereplőkön átsuhanó érzések és a mélyen megélt érzelmek sűrű belvilágával, a lelkek súlyos titkaival és a létezés borzongató misztikumával kínálják magukat a megfilmesítésre. Pár évvel ezelőtt a jeles vietnami szerző, Tran Anh Hung rendezett ihletett alkotást Murakami egyik ismert regényéből, a Norvég erdőből, ami kijelölt egy erősen esztétizáló, lélektanilag pontos adaptációs irányt az író műveihez. A nemrégiben a magyar mozikba került dél-koreai film, a Gyújtogatók gyökeresen más stratégiát
követ. Lee Chang-dong a japán író pár oldalas novellájából terjedelmes, két és fél óra hosszúságú, kiállításában azonban szikár nagyjátékfilmet készített, amelyben kipótolta a hiányokat, megírta az elhallgatásokat, megrendezte a sejtetett eseményeket. Thrillerré formálta az enigmát. Lee történetében egy egyetemet végzett, alkalmi fizikai munkákból élő fiatalember összetalálkozik szülővárosából származó ismerősével Szöulban, a lány felszedi őt, majd elutazik Afrikába, ahonnan már egy dúsgazdag, lehengerlően magabiztos és vonzó férfi oldalán tér vissza.



Jong-su továbbra is találkozgat a szerelmespárral, mert a sikeres üzletember folyton ürügyet talál, hogy elhívja magukhoz vagy meglátogassák a szerelme után vágyakozó fiút. Amikor a milliomos szívtipró egyszer füvezés közben elárulja Jong-sunak, hogy fóliasátrak leégetése a szenvedélye, és hamarosan a közelében is felgyújt egyet, a fiatalember nyomozni kezd Ben dolgai után. Az első másfél óra komótosan, csöndes unalomban telik, a kamera hosszan időzik el Jong-su lassú mélázásán, apró-cseprő dolgain, drámai súlytalanságban peregnek a jelenetek. Azt sem mondhatnám, hogy szemlélődéssel telik az idő, mert nincs min elnézelődnie. Lee egy-egy különös filmes nézőponton kívül nem talált rendezői fogást, amivel a képzelet és valóság közti elmosódó határokat érzékeltetni tudná. A realisztikus képi-hangi világot csak a kábítószeres utazás felszabadultsága és az égő fóliasátor rémálma töri meg. Az utolsó órában végre meglendül a cselekmény, a nyomozás izgalmat visz az eladdig unalmas történetmesélésbe. Az adaptációt Lee és forgatókönyvíró társa, Oh Jung-mi szabadon kezelték, radikálisan átírták a főhős alakját és a hármas viszonyrendszert. Murakami Gyújtogató című novellájának főhőse egy befutott, harmincas író, családos férfi, akinek csupán alkalmi szeretője a nálánál tíz évvel fiatalabb lány, nem fűzi hozzá szoros érzelmi kapcsolat. A két férfi közti furcsa viszony izgalmasabb a szerelmi szálnál. Miért gyújtogat pajtákat egy gazdag üzletember, és hogyan fertőzi meg az égő épületek látomása a másik férfit? Murakamit a valóság felszívódása izgatja, hogyan tolakodnak fantáziák a valóság helyébe, és
hogyan uralkodnak el az ember tudatán. A pantomimet tanuló lány az író szeme láttára meghámoz egy pár képzeletbeli mandarint. Mi a trükkje?, kérdi a férfi. „A lényeg, hogy nem azt kell elképzelni, hogy itt van egy mandarin, hanem azt kell elfelejteni, hogy nincs itt” – válaszol a lány. Lee magként megőrizte ezt a filozofikus enigmát, de sűrűbb társadalmi-lélektani kontextust teremtett köré. DélKorea szociális problémái, a fiatal munkanélküliek óriási aránya, a megfizethetetlen ingatlanárak (kis lyukakban szoronganak hőseink), a társadalmi olló szélesre nyílása vált a film egyik fő témájává.   
 


A három főhős a társadalmi valóság elől menekül, ki-ki a maga módján. A lány nagyvárosi magánya és elveszettsége ellen harcolva kitalál egy Jong-suval közös múltat, és elfelejti, hogy ez nem a valóság. A közös gyerekkor, az együtt megélt jó és rossz élmények szilárd alapot jelentenek, miközben minden bizonytalan, átmeneti, Hae-mit egyik férfi karjából a másikba fújja a szél. Ben az Amerikai psycho lehengerlően magabiztos pszichopatájává vált a filmben, aki azt gondolja, a vagyona feljogosítja az erkölcsi korlátok átlépésére – unalomból pusztít. Az adaptáció legsúlyosabb, egyenesen végzetes átalakítása a főhős karakterét érintette. A kreatív írás szakot végzett tanácstalan fiatalember csak álmodozik az alkotásról, de egyetlen épkézláb gondolata és ötlete sincsen. Lee hányattatott gyerekkort kerít a karakter köré, ami azonban cseppet sem teszi érdekesebbé vagy vonzóbbá a szereplőt.
Forrás: https://www.filmtett.ro/cikk/gyujtogatlak-gyujtogass-tovabb-beoning-gyujtogatok-kritika/