Filmklub 4.

Nadine Labaki: Kafarnaum- A remény útja
/Capharnaüm (libanoni dráma, 121’)


Vetítés helye: Krúdy Gyula Art mozi, Nyíregyháza Országzászló tér 8.
Vetítés időpontja: 2019. május 13. (hétfő) 17.00.
Program: 17.00: Nadine Labaki Kafarnaum c. libanoni film vetítése, majd beszélgetés a meghívott vendégekkel


A belépőjegy ára: 500 Ft



A 12 éves libanoni Zain bepereli a szüleit, amiért életet adtak neki. A fiú azt gondolja, hogy apja és anyja nem alkalmasak szülőknek, felelőtlenül vállalnak gyerekeket: azt kéri a bíróságtól, hogy az ítélet ezt mondja ki. A tárgyaláson megelevenedik egy olyan kisfiú élete, aki a felnőtteket is megszégyenítő módon vigyáz testvéreire, tiszta szívvel és hatalmas felelősségérzettel fordul gyerektársai felé. Zain eddigi, rövid élete alatt több bölcsességre tett szert és több szeretetet adott, mint mások öregkorukig – de ez felhatalmazza őt arra, hogy a szülein számon kérje, hogy a világra hozták őt?


Díjak és elismerések:
2018 / Cannes-i fesztivál / Zsűri díja / Győztes
2018 / Cannes-i fesztivál / Ökumenikus zsűri díja / Győztes /



A film rendezője és a színészek a Cannes-i filmfesztiválon 2018-ban


Kritikák és vélemények:
Magyarul Kafarnaum, a Galilei-tó partján fekvő halászfalu, mely erős újszövetségi asszociációkat kelt a keresztény kultúrkör nézőjében. Az illegális bevándorlókról szóló történet konkrét bibliai utalások nélkül is a szegényekért kiálló jézusi tanításra emlékeztetheti közönségét.
Repül a kamera a városi táj fölött, a rozoga viskók fedelét gumiabroncsok pettyezik, a magas házak tetejére víztartályok és parabolaantennák rajzolnak apró foltokat. Akár absztrakt festményeknek is vélhetnénk e képeket, ám aláereszkedve szétfoszlik a kép színes mintázata, és azonnal gyomorba vág a házak között zajló élet nyomora. Fiúk játszanak a szemetes utcákon, betonkaszárnyák koszlott lépcsőházaiban lengetik fából faragott géppisztolyukat a Közel-Keleten zajló polgárháborúk fegyvereseit utánozva. Capharnaüm, vagyis Káosz a libanoni film francia címe, mely a nyomorgó nagyvárosi világot, Bejrút szegénynegyedeit értelmezi, ahol a történet nagy része játszódik. Magyarul Kafarnaum, a Galilei-tó partján fekvő halászfalu, mely erős újszövetségi asszociációkat kelt a keresztény kultúrkör nézőjében. Az illegális bevándorlókról szóló történet konkrét bibliai utalások nélkül is a szegényekért kiálló jézusi tanításra emlékeztetheti közönségét.

Az arab fiúk harcias utcai játéka utólag a Kafarnaum legderűsebb jelenetének bizonyul, amelyben még a szabadság érzése és életöröm fűti a film főhősét, a tizenkét éves Zaint. Innen csak egyre lejjebb és lejjebb vezet a fiú útja a kitaszítottságon és az éhezésen át egészen egy túlzsúfolt börtön cellájáig. Zain sokgyerekes menekültcsaládban nőtt fel papírok nélkül, szülei nem törődnek vele, iskolába sem íratják, mert folyamatosan rettegnek a lebukástól, és szükségük van a fiú keresetére. A rátermett kölyök egyetlen igazi társa egy évvel fiatalabb húga, Sahar, akivel együtt dolgoznak kisegítőként egy kisboltban. A bolt tulajdonosa azonban szemet vet Saharra, és Zain hiába próbálja minden erejével megakadályozni, szülei odaadják a lánykát a családot anyagi függőségben tartó férfinak. A dühében a család helyett az utcát választó Zaint egy etióp asszony fogadja be nyomorúságos konténerlakásába kisbabája mellé babysitternek. Rahil illegálisan dolgozik Libanonban, neki sincsenek rendben a papírjai, ezért kisfiát is rejtegetni kényszerül, mégis felelősséget vállal Zain sorsáért, aki emberfeletti erővel gondoskodó pótbátyjává válik a gondjaira bízott Jonasnak. A kiszolgáltatottság örvényéből azonban nincs menekvés, hiába kapaszkodnak össze a társadalom legelesettebbjei.



A gyerekek melodrámai szenvedéstörténetei végigkísérik a filmtörténetet Chaplin A kölyök című keserédes klasszikusától Vittorio De Sica Fiúk a rács mögött című neorealista remekén át Koreeda Hirokazu – a Kafarnaummal együtt Oscarra jelölt és Báron György által e lap hasábjain is méltatott – Bolti tolvajokjáig. Nincs megrázóbb, mint egy gyereket éhezni, szenvedni, elhagyatottnak látni, s ezzel az elementáris nézői élménnyel könnyű visszaélni is. Nadine Labaki, a libanoni színésznő és rendező sem óvatoskodik az érzelmi hatásokkal, a pokol egyre sötétebb bugyraiba veti gyerekhőseit, mégis hiteles marad elbeszélése – egészen a film különös befejezésig. A film tőkesúlya Zain karaktere, aki a cselekményt szívszorító fordulatok során át képes is egyensúlyban tartani. Az ügyes és önálló fiúcska nemcsak sodródik, hanem bátran harcol önmagáért, szeretteiért és az igazáért.

Akárcsak a neorealista rendezők, Labaki is az utcán találta meg főszereplőjét, aki lényegében ugyanazt az életet élte, mint a film főhőse. Zain Al Rafeea, a szíriai menekült fiú döbbenetesen hiteles és sokoldalú alakítást nyújt, szemtelen és szomorú, dacosan eltökélt és merészen kíváncsi, a legmegkapóbb mégis a dühe, amellyel egyaránt elutasítja a fenyegetéseket és a kétértelmű kedveskedéseket. Nadine Labaki testközelből követi végig Zain kálváriáját. Nem a manapság divatos egysnittes követéssel, hanem dinamikusan változó nézőpontokból visz végig Zain útján. Hol bravúros kézikamerázással alulról, a gyerek magasságából mutatja a világot, hol a fölé magasodó felnőttek szemszögéből tekintünk le rá. Egyszerre magával ragadóan karakterközeli és okosan értelmező az operatőri munka. Az élettér, a sűrű közeg pedig dermesztően valóságos, az eredeti helyszínek kavargó forgatagán kell minduntalan keresztültörnie kemény akarattal és fizikai kitartással a sovány fiúcskának.



Nadaki szenvedélyes igazságkeresésében is a neorealisták törekvéseit viszi tovább. A Kafarnaum többértelmű befejezésében halvány remény színezi át a főhősök addig egyre kilátástalanabbá váló életét. Megalkuvás lenne a zárlat az alkotók részéről, az addig oly’ hiteles valóságábrázolás elárulása? Igen, kétségtelenül döccen az elbeszélés, ugyanakkor a filmet vádiratként olvasva a befejezés nem a siker, hanem az alkotó és a néző igazságérzetének tett apró
engedmény. A világban uralkodó szenvedésre és szeretetlenségre némi vigasztalás.
(Forrás: https://www.es.hu/cikk/2019-03-08/stohr-lorant/vadolnak.html)